Kalendárium

 

 

szeptemberszerda
16
Évközi 24. hét

Szeptember 16. szerda

Szent Mihály hava

Évközi 24. hét

Szent Kornél pápa és Szent Ciprián püspök

 

„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 7,31-35
Jézus így kiáltott föl: Ugyan kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Kihez hasonlók ők? Hasonlók a piacon üldögélő gyermekekhez, akik így kiáltoznak egymásnak:
„Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok,
siratót énekeltünk, de nem sírtatok!”
Mert eljött Keresztelő János, kenyeret nem eszik, és bort nem iszik, és azt mondjátok: „Ördöge van!” Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondjátok: „íme, a falánk és borissza ember, a vámszedők és bűnösök barátja!” De a bölcsességet igazolja annak minden fia.
Jézus, mint valóságos ember, tele volt érzelmekkel és indulatokkal, amiket nem elfojtott, hanem az Atyára és a küldetésére való tekintettel, „szabályozottan” élt meg.
Meglehetősen talányos „gyerekdal” ez, de János és Jézus Izraelben betöltött fényében világossá válik az értelme.
János aszkéta volt, szigorral és ítéletet hirdetve jött, de nem fogadták el, szavait nem vették komolyan. Jézus részt vett az emberek életében, üdvösséggel, evangéliummal jött és mégis elutasították. „Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem sírtatok!”. A kortársak csak ürügyeket kerestek a kibúvóra, hogy az Istentől jövő figyelmeztetéseket visszautasítsák.
Az evangéliumokból jól tükröződik Jézus életformája. Hiába próbálják Őt valamiféle kérlelhetetlen, ítélkező aszkétának föltüntetni, valójában emberközeli, szerethető Mester, aki nem különül el „fenségesen” a tömegtől. Ezért is tarthatták kritikusai „falánk és borissza embernek”, amit még az ősegyház sem tudott és akart „retusálni”. Nekünk sem kéne a Jézusról szóló beszédünkben az Ő kedves és barátságos Arcát valami embertelen szigorral eltorzítani.

Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

Ezen a napon történt:
1437. A Fehér Körös melletti Kápolnán tartott közgyűlésen kötnek véd- és dacszövetséget az erdélyi magyar nemesek, a székelyek és a szászok
1848. Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány
1923. Az erdélyi magyar egyházak tiltakoznak a romániai magyarellenes iskolapolitika ellen
1977. A magyar és a csehszlovák kormányfő, szerződést ír alá a bős- nagymarosi vízlépcsőről
1988. Megalakul a Recski Szövetség, a volt munkatábor rabjainak érdekvédelmi szövetsége
1988. Az Országos Széchényi Könyvtárban feloldják a tilalmat több mint 5000 olyan könyvre, amelyet korábban ellenséges irodalomnak nyilvánítottak, és elzártak a nagyközönség elől
1990. Az első pápai repülőnapon bemutató repülés közben földnek ütközik és kigyullad a Magyar Honvédség MIG-23-as repülőgépe, pilótája, Soproni Károly őrnagy a helyszínen életét veszti
1992. Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (társulási szerződést)
1992. Pozsonyban a Slovan Bratislava elleni mérkőzésen a Fradi kemény magjára bottal felfegyverzett, álarcot viselő kommandósok támadnak
1994. Két asztronauta a Discovery űrrepülőgép fedélzetét elhagyva kötelék nélküli űrsétát tesz az STS–64 jelű küldetés során
1996. Aláírják Temesváron a román-magyar alapszerződést
2002. Megkezdődik a Mindentudás Egyeteme előadássorozata

Ezen a napon született:
1638. XIV. Lajos francia király
1893. Korda Sándor magyar származású brit filmrendező, producer
1893. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas kémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.
1894. Gorka Géza Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikus
1912. Sárosi György (Stefanicsics) válogatott labdarúgó, aki 1948-ban Olaszországba szerződött. 1952-ben a Juventus az ő vezetésével szerezte meg az olasz bajnoki címet.
1926. Simon István költő

Ezen a napon hunyt el:
96. Domitianus római császár
307. Flavius Valerius Severus római császár
1719. Szörényi Sándor költő, történetíró
1736. Gabriel Fahrenheit német fizikus
1897. Kondor Gusztáv csillagász, matematikus, egyetemi tanár
1930. Korb Flóris műépítész
1972. Náray-Szabó István vegyész
1977. Maria Callas görög operaénekesnő
2006. Körmöczy Zsuzsa teniszező

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva