Kalendárium
Április 9. csütörtök
Szent György hava
Csütörtök húsvét nyolcadában
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 24,35-48
Az emmauszi tanítványok elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel Őt a kenyértöréskor. Amíg ezekről beszéltek, Jézus Maga állt meg közöttük, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!« Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak. De Ő megkérdezte tőlük: »Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben? Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban Én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, Nekem van.« Ezt mondta, azután megmutatta nekik a kezét és a lábát. Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: »Van itt valami ennivalótok?« Erre adtak neki egy darab sült halat. Elvette, és a szemük láttára evett belőle. Azután így szólt hozzájuk: »Ezek azok az Igék, amelyeket elmondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindannak, ami meg van írva Rólam Mózes Törvényében, a Prófétákban és a zsoltárokban.« Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat. Azt mondta nekik: »Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnapon Feltámadni halottaiból. A Nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek.
Jézus újra és újra megjelenik, hogy meggyőzze és tudatosítsa a tanítványokban a Föltámadás valóságát. Jézus azonosító jegyei a Sebek, amelyek a föltámadott Testén is ott vannak. A halála valóságos, nem egy álom. A halált úgy győzte le, hogy Saját Testében megkötözte, és most is „mintegy megölve van az Atya jobbján” (Jel5,6).
Hogy tovább pontosítsa a tanítványok hitét, enni kér tőlük. Mindezekkel meg akarja mutatni, hogy nem szellem, ami nem tud enni, s Vele fizikai kontaktusba lehet kerülni. Mindez nagyon fontos a Föltámadás valóságának megismerésében, hiszen a tanítványok sem orvosilag, sem filozófiailag nem voltak kiműveltek, így Krisztus pedagógiájának része, az, ahogyan övéit kezeli. Jézus negyven napon át úgy jelenik meg a tanítványoknak, ahogyan az nekik a legalkalmasabb: a fizikai kontaktus, és az, hogy nem köti az anyagvilág, egyaránt fontos elem.
Ismét az Ószövetség értelmét világítja meg Jézus, ami a Messiás szenvedéséről, haláláról és föltámadásáról szól, s ugyanakkor a megtérést, mint a Föltámadásban való bizalmat teszi meg a bűnbocsánat feltételének.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1514. A török elleni keresztes hadjárat meghirdetése
1865. Befejeződik az amerikai polgárháború
1940. A német hadsereg lerohanja Dániát és Norvégiát, Dánia harc nélkül megadja magát, Norvégia ellenáll
Ezen a napon született:
1821. Charles Baudelaire francia költő
1844. Erkel László zongoraművész, karnagy
1850. Pósa Lajos író, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző. A pesti egyetem bölcsészeti karán tanári oklevelet szerzett. Egy évig, mint tanár működött, aztán újságíró lett. Eleinte a Bolond Miska című humoros lap, később az Ellenőr, 1875-től a Nemzeti Hírlap, 1881-től a Szegedi Napló munkatársa, 1889-től haláláig ismét Budapesten élt. Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Én Újságom címmel és annak szerkesztője volt. 1892-ben beválasztották a Petőfi Társaságba. Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Több száz versét megzenésítették. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
1851. Basch Gyula festőművész
1855. Reviczky Gyula költő
1878. Grossmann Marcell matematikus
1893. Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
1908. Victor Vasarely magyar születésű festőművész
Ezen a napon hunyt el:
1553. François Rabelais francia orvos, reneszánsz író
1626. Sir Francis Bacon angol filozófus, író, államférfi. 1561-ben született. 1617-től főpecsétőr és lordkancellár, 1618-tól St. Alban bárójaja. 1621-ben a parlament megvesztegetéssel vádolta, pénzbüntetésre ítélték, s kizárták a parlamentből és az udvarból. A király a büntetését elengedte, de nem tért vissza a lordok házába, hanem csak a tudománynak élt. Gondolkodását a középkori lényegkutatás, ugyanakkor az induktív módszer határozta meg. Ismerte kortársa, W. Gilbert De magnete című természettudományi művét, de új módszerét még nem értette meg. Átfogó, propagandisztikus erővel szállt síkra a tapasztalat minden területen való alkalmazásáért, de még nem ismerte föl a matematika az új tapasztalati megfigyelésen alapuló módszerrel kapcsolatos jelentőségét. Így a technikai újdonságok fölfedezésére irányuló törekvései során tisztán elméleti megfontolásokból indult ki, és célját tisztán a lényegi formák megállapításával és kombinációjával kívánta elérni. Munkássága során az igazság tiszta keresése olykor erősen csak a hasznosság rovására valósulhatott meg. Ezért próbálkozott azzal, hogy a tapasztalati megfigyelés és az induktív bizonyítás metafizikai alapjait föltárja. Szerint a mikro- és makrokozmosz legkényesebb kérdéseinek vizsgálatát, melyek meddő eszmefuttatásnak bizonyulnak, mellőzni kell. A vallási kérdéseket meglehetősen közömbösen kezelte, bár meg volt győződve arról, hogy a teljes műveltség a hithez, míg a félműveltség hitetlenséghez vezet. Nagy hatással volt az utókorra, egyrészt azzal, hogy hangsúlyozta a sokoldalú tapasztalati megismerés fontosságát, másrészt azzal, hogy az eljövendő technikai kor vízióját tárta föl.
1812. Zay Sámuel természettudós, orvos
1970. Kozma István olimpiai bajnok birkózó
2010. Varga Zoltán a Ferencváros labdarúgója
